Az egyik legismertebb chilipaprika faj a habanero (Capsicum chinense) latin neve mgtévesztő lehet, ugyanis származási helye nem Kína hanem Dél-Amerika, azon belül is Brazília esőerdős vidéke.
A habanero név a kubai „La Habana” városnévre utal, ez a város volt ugyanis a karibi térség egyik legforgalmasabb kikötővárosa, és a trópusi gyógy, és fűszernövények köztük a habanero paprika is innen került a világ minden tájára. Napjainkban a legnagyobb termesztő-területek a mexikói Yucatan félszigeten vannak.
Fény és melegigényes növény. Igényli a jó szerkezetű, tápanyagban, szerves anyagokban gazdag, laza, levegős talajt. Ezért ha kötött agyagos talajunk van, célszerű lehet komposzttal, jó minőségű szerves trágyával esetleg homokkal javítani. Vízigény szempontjából viszont közepes igényű kultúra a habanero, a folyamatosan vizes mocsaras talajt nem tolerálják. A csírázás idején a föld legyen mindig nedves, illetve kiültetés után heti 2-3 alkalommal igénylik a vízellátást.
A chili hosszúnappalos növény, szereti a fénygazdag helyeket, célszerű az ablak mellett nevelni, illetve a termésérleléshez is szükséges neki a 12 órás megvilágítás. Tápanyagigény szempontjából a kálium a kulcskérdés. Nitrogént szintén igényli, de túltáplálni nem célszerű mert a növényi részek felpuhulnak.
Egy kilogramm termés előállításához 3.6 gramm Nitrogén, 1.1 gramm foszfor, és 5.9 gramm kálium kijuttatását kell tervezni.
A magokat célszerű ültetés előtt egy éjszakára nedves papírtörlő, vagy gézlapok közé helyezve beáztatni. A csíráztatás március közepén indulhat meg lakásban, vagy nagyon jól szigetelt fűtött fóliában esetleg üvegházban célszerű. A magok kerüljenek jó minőségű palántaföldbe kb 1,5-2 cm mélyen. A csírázáskor 28-30 Celsius fokot a két leveles állapottól a zöld növényi részek növekedésekor 20-22 Celsius fokot igényel, majd a termésérlelés idején ismét 25-30 Celsius fok hőmérsékletet biztosítsunk számukra.
Ez azt jelenti, hogy a paprikapalánták a szabadba leghamarabb május második felében kerüljenek ki. Célszerű lehet a palántákat folyamatosan edzeni, azaz a lakásból fűtetlen fóliába, majd a szabadba telepíteni őket. Célszerű legalább 70 cm sortávot, 40 cm tőtávot beállítani. A Habanero palánták jó növekedési erélyűek, optimális körülmények közt akár egy méter magas bokrokká is fejlődhetnek.
A habanero nem igényel túlzott ápolást, legfontosabb a talaj porhanyítás, lazítás különösen nagyobb esők után a tömörödött, levegőtlen talajt ugyanis nem tolerálja. Növényvédelmi szempontból nem kell túl sok kártevőtől tartani, de a levéltetvek, valamint a bagolylepkefélék okozhatnak problémákat. Sokszor gombás betegségnek vélik, de a paprikák csúcsi barnulása, feketedése sok esetben kalcium hiányra utal.
A fiatal növényeket fenyegetheti a palántadőlés, a kifejlett növények esetében pedig az alternáriás rothadás okozhat károkat.
A habanero paprikáknak rengeteg változata van más-más ízvilággal, eltérő csípősséggel. A Scoville skálán 100-500 pontig helyezkednek el a különféle változatok, típusok. Többségük a csípős mellett egzotikus trópusi gyümölcsös, citrusos lecsengésű ízekkel bír, másoknál inkább a füstösebb karakter dominál, illetve találni sárgadinnyére hajazó ízkombinációt is.
Általánosságban az íz úgy alakul ki, hogy előbb a gyümölcsös jelleget érezzük, majd a csípős íz utána érkezik, intenzíven épül föl, majd szép hosszú lecsengéssel ér véget, hagyva időt az utóíz élvezetére is. Ez a fajta változatosság, és intenzív ízvilág teszi a habanerot különösen alkalmassá szószok, krémek, fűszerolajak készítésére. ezen kívül persze fogyasztható frissen, savanyítva, füstölve vagy szárítva csilipehelyként, vagy őrleményként is. Gyümölcsös íze miatt akár lekvárokkal is jól kombinálható.
A Veteményes
www.vetemenyem.hu